Tisztában van az infarktus fogalmával?

542
HOZZÁSZÓLÁS:

Mi jut eszünkbe erről a szóról: infarktus? – Az esetek jelentős részében heveny, a szívet érintő katasztrófáról van szó, azonban tudnunk kell, hogy az infarktus elnevezés tágabb észiv-errendszer-egeszsegrtelmű ⇒ Minden szervre és szövetre vonatkozik, azt jelenti, hogy az adott szervet és szövetet ellátó artéria (nevezzük akár vivőérnek, ütőérnek, verőérnek) elzáródik. Ez a kimondottan gyors elzáródás az artéria vérellátási területén súlyos oxigénhiányt, tápanyagellátási zavart hoz létre, mely az adott szerv, illetve szövet pusztulásával, elhalásával (infarktusával) jár.

Azokban a szövetekben, ahol a vérellátást úgynevezett végartériák látják el (ilyen a szívizomzat is), az artéria elzáródása következtében egyértelműen szövetkárosodás jön létre. Végartériának azokat a vivőereket nevezzük, amelyek egy terület vérellátásáért kizárólagosan felelősek.

Az artériás érhálózat szerkezetéből fakadóan a károsodást szenvedő szövet területe általában ék alakú, alapjával az ellátó érrel ellentétes oldalon. A szöveti károsodás mértéke attól függ, hogy az elzáródó ér milyen átmérőjű, illetve a hozzá tartozó ellátási terület milyen kiterjedésű. A szíven kívül jelentkezhet az agyban, ritkábban a belekben is. Hasonló eltérés a lábat ellátó erekben is kialakulhat, és bár ezt nem szoktuk infarktusnak nevezni, a kialakulás menete mégis hasonló.

Az infarktus a szervezet egy adott szervének vagy szervrészletének elhalása a tápláló artéria tartós elzáródása következtében!

Kezdetben, a vivőerek mérsékelt (mintegy 40-50%-ig terjedő) szűkülete jelentős panaszokat nem okoz. Az ér belső átmérőjének további beszűkülése azonban már kifejezett, az egyén életét jelentősen befolyásoló panaszokat hoz létre. Például:

  •   A  szív vérellátásának csökkenése mellkasi szorító fájdalommal, esetleg halálfélelemmel járó tünetegyüttest, az úgynevezett ‘angina pectorist’ váltja ki. A szegycsont mögötti mellkasi terület abroncsszerű szorító, esetenként égő fájdalmát okozza. Ez a fájdalom a szívizomból származik, annak vérellátási elégtelenségét jelzi. Súlyosabb esetben kisebb terheléskor, pl. felkelés utáni borotválkozáskor, néhány lépés megtételére, lelki izgalmak hatására is jelentkezhet.
  • Az agyi vérellátás károsodása eleinte jelentkezhet rövid ideig (kevesebb mint 24 órán át) tartó tünetek formájában. Ezt átmeneti vérellátási zavarnak (angol nevéből tranziens isémiás attaknak, TIA) nevezik. Az érintett területtől függően a tünet lehet bénulás (féloldali láb/kar), beszédzavar vagy akár heves szédülés is.

Ha az erek teljes elzáródásáról beszélünk, a tünetek (fájdalom, bénulás, beszédzavar stb.) nem szűnnek meg. Bekövetkezik a szívinfarktus, vagy az agyi erek betegsége esetén a gutaütés (szélütés, stroke). Amikor már a szív vagy az agy túl nagy területe károsodik, akkor sajnálatos módon a lehető legrosszabbal is számolni kell…

542
HOZZÁSZÓLÁS:
loading...

Hozzászólások |

Összesen eddig
0

És te mit gondolsz erről?
Neked mi a véleményed a témáról?

Szólj hozzá

| Mondd el a véleményed

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

 

<strong>Válogatott</strong> készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
Válogatott készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
<strong>Válogatott</strong> készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
Miért jó ha regisztrál?

Első kézből értesülhet új terápiákról gyógymódokról!

Első kézből értesülhet akciós vásárlási ajánlatokról!

Login



Elfelejtette jelszavát?
Regisztráció! [ bezár ]
Miért jó ha regisztrál?

Első kézből értesülhet új terápiákról gyógymódokról!

Első kézből értesülhet akciós vásárlási ajánlatokról!

Felhasználó létrehozása!



Már regisztrált? Jelentkezzen be! [ bezár ]

Elfelejtette jelszavát?


[ bezár ]